•6/30/2011
•6/29/2011

Gázi Kászim pasa dzsámija a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe. A dzsámi 1543-1546 között épült. Mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma katolikus templomként működik (Belvárosi plébániatemplom).
•6/29/2011

A dzsámit feltehetően 1543 és 1565 között építették, a török uralom után lakó-, majd gazdasági épület lett. 1970-ben kezdődtek a helyreállítási munkák, az átadásra 1994-ben került sor. A helyreállítási munkákat 1993-ban az egyik legrangosabb építészeti díjjal, az Európa Nostra-díjal tüntették ki. A templombelsőben szőnyegek, ón-és réztárgyak sokasága utal a muszlim kultúrára - ezeket a Török Köztársaságtól kapta a város. A délszláv háború óta ismét eredeti rendeltetésének megfelelően is működik, a muzulmán bosnyák menekültek tartják benne istentiszteleteiket.
•6/27/2011

Máriagyűd nevét a magyar honfoglalók közt érkező Gyöd vezérről kapta. Már ezelőtt is csobogott az a forrás, - a római út mellett -, ahol egy Mária szobrocskát helyeztek el, és szent helyként tisztelték az erre járók és itt élők. Bencés szerzetesek 1006-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot és kápolnát emeltek fölé.
1148-ban II. Géza királyunk építteti fel a templomot. A középkorban reformátussá teszi Perényi Péter siklósi várúr és hányattatott sorsra jut a török megszállás ideje alatt. A kegyszobor elvész. A nagyharsányi csatában felszabadul a vidék a török megszállástól és az egyre ismétlődő Mária-jelenések tartják izgalomban az embereket. Kezdik visszakövetelni a templomot a katolikus hívek.
1698-ban új szobor kerül a templomba, de azt a rác betörések miatt Eszékre menekítik. Ma is ott látható a ferences templomban. Az 1706-os jelenéseket követően az akkori megyéspüspök adományaként kerül ide a jelenlegi kegyszobor. A templomot a ferencesek a 18. században kibővítik, és 1742-ben szentelik fel. Ezután újabb törést jelent II. József intézkedése, aki bezárattatja a kegyhelyet. Az elkobzott tárgyak jegyzőkönyvében: 302 váratlan gyógyulás, 106 mankó, 1724 ezüst emléktárgy, arannyal, ezüsttel átszőtt miseruhák, kétmázsányi arany-ezüst tárgy szerepel. 1805.-ben VII. Pius állítja vissza a kegyhely elismertségét.
Máriagyűd ma az ország egyik legkedveltebb zarándokhelye a gyakori imameghallgatások és a 17. századi Mária-jelenések miatt. Feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg először egy Tamás nevű katolikus gazdának, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak.
A kéttornyú, barokk stílusú, római katolikus kegytemplom 2008-ban Basilica Minor rangot kapott, melyet XVI. Benedek pápa adományozott. (Forrás: villanyiborvidek.hu) A kegyhely történetéről itt olvashatunk bővebben.
•6/24/2011
Másfél év után, ez év májusában újból megnyitották a látogatók előtt a részlegesen felújított siklósi várat.

A XVIII. századi külsejű vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. A román stílustól a barokkig őrzi az építészeti jegyeket, legszebbek a gótikus emlékek.A város fölé magasodó erődöt először 1190-ben említették oklevélben, a déli kastélyszárny román kori ablakai idézik fel ezt a kort. Az ezt követő fejlesztésről-építésről a zárt erkélyes gótikus szárny és a gazdag gótikus boltozással, függönyívvel záruló mérműves ablakokkal épült várkápolna - Magyarország egyik legszebb ilyen emléke - tanúskodik.

A reneszánsz idején is történtek átalakítások, de ez a kor már a török támadás miatti erődítések ideje volt. Ekkor készült a mai várba bevezető kerek kapuerőd, a Barbakán, és a hozzá vezető híd. A barokk szellemiségű palota a XVIII. században épült mindabból, ami a korábbi időkből a török uralom alatt megmaradt. (Forrás: vendegvaro.hu)

A későgótikus várkápolna a XV. században épült. Jellegzetességei, mint a hajó, a diadalív, a hálóboltozatos szentély, a Fájdalmas Krisztust és Szent Lászlót ábrázoló festménnyel díszített imafülkék is a XV. századból valók. A csillagboltozatos karzat, a Perényiek címerével, már XVI. századi. (Forrás: wiki.utikonyvem.hu)
•6/23/2011

Siklóson 1690-ben építették meg a megtelepedett szerbek az első fatemplomukat. Ennek leégését követően 1738-ban kis kőtemplomot emeltek, majd a mai is látható templomot 1793-ban kezdték építeni és 1806-ban szentelték fel. A templom a hívők adományaiból épült fel, beleértve a jómódú görög kereskedőket is. A templom copf stílusban épült, udvarát kőkerítés veszi körül. A berendezése 1800 körül, míg az ikonosztáz 1840-50 között készült. Külsőleg a 2000-es évek elején megújult, de a belső, közte a felbecsülhetetlen értékű ikonosztázok és freskók felújítása még nem történt meg.
•6/22/2011

A templom a XVII-XVII. század fordulóján épült, az akkor tiszta szerb lakosú Majs központjában.Többször esett át jelentős átalakításon, így pl. 1781-ben és 1896-ban. 1984 óta műemléki védettség alatt áll. A templom védőszentje a szentéletű Iasi-i Paraszkéva. A templom különlegessége az egyedi kialakítású toronysapka. Itt található a baranyai szerb templomok közül a leggazdagabb és legkvalitásosabb falkép kompozíció, A képek festési stílusa szokatlan, egyediségüket növeli az is, hogy az eddig ismeretlen alkotó munkájában kiválóan ötvözte a keleti és nyugati keresztény hagyományokat. A 2000.év felfedezése, hogy a templom rendelkezett Magyarország egyetlen falra festett ikonosztázával. Ennek fele ma is látható az 1896-ban keletkezett kifestés alatt, amely jelenleg restaurálás előtt áll. (Forrás: a templom mellett elhelyezett ismertető tábla)
A templom web oldala: majsiszerbtemplom.hu

•6/18/2011


Közismert nevén:Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérek temploma.
A község új, római katolikus zárdatemploma az Assisi Szent Ferenc betegápoló nővérek tulajdona. A templom főhajója a hossztengelyében az apszisba helyezett szentéllyel közel 14m magas. Csúcsíves térszerkesztése az épület tömegének, részleteinek meghatározó alapja. A szentély alatt altemplom helyezkedik el. Az oldalhajó a kolostor oratóriumaként kapcsolódik a főhajóhoz. A torony magassága 34 méter. Az épületegyüttes tervezése 1993-ban kezdődött és fejeződött be, az alapkő letétele 1994 szeptember 8-án történt. A Svájcból érkezett oltárt 1996 Pünkösdjén szentelték fel. A templom teljes elkészültével 1997. március 31-én Flüe-i Szent Miklós (Ruder Klaus Svájc védőszentje) tiszteletére szentelték. A templom építését, szervezését Eördögh István építészmérnök irányította. Az üvegfelületek kidolgozása Szilágyi András üvegművész munkája, míg Flüe-i Szent Miklós és Dortohea kompozticiója R. Törley Mária szobrászművész alkotása. A templom épületét Vincze Ottó, fiatal pécsi építész tervezte.
•6/17/2011

A falu katolikus templomát a Batthyány család építette, és 1816-ban Szt. Erzsébet tiszteletére szenteltette. A messziről is jól látható piros kupolás templom a magyarországi körtemplomok egyik legszebb példája. A templom klasszicista stílusban épült, a szabadon álló centrális templom kupolával fedve, tornya a szentélyrész mögött a bejárattal szemben helyezkedik el. A kerek templombelső átmérője 13,30m, magassága 18m. A torony 38m magas, süvege pirosra festett bádogból készült. A templomot a 80-as években országos műemlékké nyilvánították. Forrás: www.palkonya.hu
•6/16/2011

A község honlapján a következőket találjuk a templomról:
"A templom eredetileg a XIII. században épült, de több formai jegyet őriz a gótika korából. Nevezetességei a reneszánsz falképek.

A XIII. században emelt román stílusú templomot gótikus stílusban bővítették az 1400-as években; szentélyét támpillérekkel körülvéve, illetve belül, középpontjában egy oszloppal megerősítve. Ez egyedülálló megoldás a magyarországi gótikus templomépítészetben, ami úgy tűnik, amiatt született, hogy a korabeli kőműves mesterek nem találták el a statikai egyensúlyt a gótikus boltozat felfalazásánál. Ma is különleges élmény, ahogy - a mindössze százéves harangtorony alatt - belépve elénk tárul a hajóval megegyező szélességű szentély. (A román kori kapuzatot és a déli oldalon a három gótikus ablakot a restauráltás során találták meg 1978-ban.)

A templom mégis a szentély falának festett díszítései miatt igazán nevezetes. Ezeket öt különböző korba lehet sorolni. A legelső a török hódítás előtti időkből származik; majd 1582-ben, az 1640-es években, illetve 1687 előtt készült ornamentális, virágmintás motívumokat őrző, reneszánsz stílusú festészeti emlékek maradtak ránk. Ezek mind protestáns (református) közösségi használatra utalnak. Az utolsó belső festés 1782-ben készült."
•6/09/2011








A múzeum web oldala.
Korábban készült külső panorámák: 1.kép, 2.kép, 3. kép, 4.kép.
•6/05/2011
Vácrátóti római katolikus templom