•8/31/2011
A Magas-Tátra egyik látványos túraútvonala a Halas-tó (Morskie Oko) felé vezető aszfalt úttól induló (zöld jelzés), a Raztoka patak (Dolina Roztoki) völgyön át az Öt-tó völgyig (Doliny Pięciu Stawów Polskich), majd onnan a kék jelzésen vissza a Halas-tóhoz vezető út. A nem könnyű, de talán mindenki által teljesíthető túra igen változatos és gyönyörű helyszíneken vezet.

Az indulást követően kb. 2 órás gyaloglás után érjük el a Siklawa vízesést, amelyen két lépcsőben mintegy 70 méter magasból zúdul alá a fölötte lévő tavak vize. A vízeséstől északra kétezer métert és azt meghaladó hegycsúcsok alkotják a pompás panorámát. Ezeken a gerinceken halad a Sasok útja (Orla Perć), amelyet a világ harmadik legnehezebb turistaútjának tartanak.

Az öt tó közül a Nagy-tó (Welki Staw Polski) területe 34 hektár, alig valamivel kisebb mint a Halas-tó, de 79 méteres mélységével a Tátra legmélyebb tava. Itt található Lengyel-Tátra legmagasabban fekvő (1655 m) menedékháza is, ahol pótolhatjuk az elvesztett energiánkat.

A Halas-tó felé vezető kék jelzésű turistaút 1850 méterre magasra visz bennünket, de a nehézségekért kárpótol minket a több irányban kitáruló panoráma.

A GPS által mért adatok: az út hossza 12 km, a túra teljes ideje 7óra 20 perc(ebből a tiszta menetidő 4óra 25perc), emelkedés 864 méter, süllyedés 618 méter.
Kliknij, by zobaczyć tę panoramę w nowym oknie na pełnym ekranie.
•8/31/2011

A város szinte külön fejezetet érdemelne, annyi látnivalóval rendelkezik. Sajnos csak kb. két órára tudtam megállni átutazóban, és ezt az egy panorámát készítettem. Remélem valamikor a folytatásra is sor kerül. (Starý zámok v Banskej Štiavnici)
•8/30/2011

Vlokolinec közigazgatásilag Rózsahegyhez (Ružomberok) tartozik, attól 6 km-re található a hegyek között. 1993-óta az UNESCO Világörökség listáján is szerepel, épületei mind fából készültek. 45 eredeti építmény áll itt, melyek közül az 1770-ben épült harangtorony a leglátványosabb. Nem skanzen, azaz mesterségesen létrehozott szabadtéri kiállítási terület, hanem lakóhely, ahol ma is 18 házban 39 állandó lakos él. A faluban több épület múzeumként, bemutató teremként működik, de találunk vendéglátásra kialakított házakat is. Ha Donovali és Rózsahegy között autózunk, mindenképp ajánlom akár pihenőként is beiktatni az útvonalunkba.
A falu önálló web oldallal rendelkezik.
•8/27/2011


Somoskőn a magyar-szlovák határ mentén fekvő Várhegyen áll Somoskő vára. Ha autóval megyünk, akkor közvetlenül a vár alatt található parkolóban tudunk megállni. A várrom a határ túl oldalán Szlovákiában található, de ezt ma már csak abból vehetjük észre, hogy a várhoz vezető út szélén határköveket látunk és a bódéban, ahol a belépődíjat szedik (forintban is fizethető), szlovák nyelvű ismertetőket látunk. A vár egyik különlegessége, hogy azt a hegyet és az egész környéket alkotó bazaltból építették. A szlovák oldal felé haladva alig 100-150 méterre a bejárattól találjuk a híres bazaltömlést, amely mintegy 16 méter hosszú orgonasípok módjára egymáshoz simuló oszlopokból áll. A várból gyönyörű panoráma tárul szemünk elé. A somoskői vár alatt, a Petőfi-emlékligetben található az a kunyhó, melyben a költő 1845. június 12-i látogatása során megpihent. Ha már itt jártunk, akkor mindenképp érdemes megtekinteni az alig 4 km-re, Salgóbányán található Salgó várát.(Lásd az előző bejegyzést!)
•8/26/2011

Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 méter magas sziklacsúcson emelkednek Salgó várának romjai. A községbe érve a Vár utca végén található parkolóig autóval mehetünk. A parkolótól kb. 15 perces sétával érhető el a vár (sárga + jelzés), ahonnan tiszta időben fantasztikus panorámában gyönyörködhetünk. A várrom és környéke természetvédelmi terület. (Ottlétünkkor a torony környékét ellepték a szárnyas hangyák és a darazsak, amelyek fekete pontként a képen is látszanak.) A várnak önálló internetes honlapja van.

•8/24/2011


A kegyhely önálló honlappal rendelkezik, ahol részletesen olvashatunk a történetéről, a búcsúk időpontjairól és az aktuális hírekről.

•8/14/2011

A majki kamalduli remeteség országos szinten is kiemelkedő épületegyüttesnek számít. Az évszázadok során bekövetkezett kisebb-nagyobb változások, átépítések és állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit. A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal.

A földszintes, négyzetes alaprajzú, nyeregtetős-oromzatos cellaházaknak egy bejárata és öt ablaka van. Minden cellaház négy helyiségből állt, a folyosóról jobbra nyílt a freskókkal, stukkókkal gazdagon díszített, oltárral felszerelt kis kör alaprajzú kápolna. A remetelak bejárata a házzal megegyező méretű kb. 80 nm-es kertre nyílik.

A refektóriumban (közös ebédlő) a falakat borító figurális díszítésű faborítások nem maradtak fenn, a mai faburkolat a kastéllyá alakításkor kerülhetett ide. A terem és kis előterének freskóit 1760 körül készültek. Az összesen 27 kép, a rendet alapító Romuáld életéből és a rend történetéből vett, valamint az államalapítással kapcsolatos jeleneteket, magyar szent királyokat, szenteket és az Utolsó Vacsora jelenetét ábrázolja.
Az épületegyüttes színvonalas, minden részletre kiterjedő leírásokat tartalmazó web oldallal rendelkezik.
•8/12/2011
Eszterházi kastély
A magyar kastélyok sorában a legnagyobbak és legjelentősebbek közé tartozik az egykori Esterházy-kastély, amely jelenleg kórházként üzemel.
•8/07/2011

A jezsuita templom 1745 és 1756 között épült és Nepomuki Szent János tiszteletére szenteltek fel. 1773-ban a jezsuita rend feloszlott, a pálosok kapták meg, akiknek 1786-ban történt feloszlatása után rövid ideig üres, majd a belvárosi német polgárok temploma lett. 1813-ban a ciszterci rend kapta meg és 137 éven át ők miséztek falai között, míg 1950-ben fel nem oszlatták őket. A rendszerváltást követően ismét az övék lett a templom és a rendház és ők működtetik az 1994-ben visszakapott Ciszterci Szent István Gimnáziumot is. 1948 óta plébániatemplom.
Egyedülálló érték a jobb oldalt álló sekrestye rokokó bútorzata, mely a pálos szerzetesek hagyatéka, 1764 és 1767 között készült Hyngeller János pálos szerzetes munkája nyomán. A sötétbarna, tölgyfa bútorzat a teret három oldalról övezi. A felső, nagyobb szekrények a templom oltárait ismétlik meg.
•8/05/2011

Mariánus ferencesek építették 1720-43 között, a hagyomány szerint azon a helyen, ahol a török hódoltság előtt a királyi palota, Szent István palotája állt, és ahol 1007-ben Szent Imre herceg született. Ezért a közép- és újkorban ez a templom volt a magyarországi Szent Imre-tisztelet középpontja. A templom mellett álló kolostor a ferences rend magyarországi történetében fontos szerepet játszott: több nagykáptalan helyszíne is volt, majd az újkorban a rendtartomány újoncképzése folyt itt. A ferencesek szétszóratása, 1950 óta a templom egyházmegyei kezelésben lévő templomigazgatóságként működik. A rendszerváltás után a rend jogilag visszakapta, de lelkipásztori szolgálatát továbbra is a székesfehérvári egyházmegye látja el.
Forrás: miserend.hu. A templomról bővebben a Szent Imre Honlapon olvashatunk.