•8/31/2012


•8/27/2012
A Szádelői völgy a Gömör-Tornai karszt szlovák részén található, nem messze a magyar határtól. A vízvájta észak-déli irányú völgy körülbelül 3 km hosszú, 300-400méter mély, helyenként csupán 10 méter széles. Gépkocsival közvetlenül a völgy bejáratáig tudunk elmenni, ahol nyáron őrzött parkoló működik. A völgyben széles, jó minőségű turistaút halad, de ennek ellenére kerékpárral nem lehet behajtani. Az út mellett hol jobb, hol bal oldalon a Blatnica patak rohan szembe velünk. (A fotózáshoz megéri állványt vinni magunkkal.) A túra ezen szakaszának kiemelkedő látványossága a 105 méter magas "cukorsüveg" torony. A völgy végén (kb. 50 perc) turistaház található, ahol büfé is működik. A visszatéréshez javaslom a fennsíkon átvezető hosszabb és nehezebb utat. Kb. 35 perc alatt érjük el az első olyan kilátópontot, ahonnan a sziklafal pereméről hosszanti irányban látható a teljes völgy, közepén a Cukorsüveggel.

A következő 2 km-en továbbra is nagyon szép környezetben vezet a turistaút. Ez a szakasz a kisebb-nagyobb virágos tisztásaival, ligetes erdőivel, és az egyre gyakrabban felbukkanó boróka bokrokkal a Bükk fennsíkra emlékeztet. Menet közben keresztezzük a Szádelői földvár jól felismerhető, köves, 5 méter magas 10 méter széles sáncát. Fenyőfoltok, rétek kísérnek ki a fennsík nyugati peremére, a szurdokvölgy fölé kiugró sziklagyepes tetejére.

Ettől a ponttól kezdve a turistaút újból eltávolodik a sziklaperemtől, de a kitaposott ösvények sok helyen továbbra is annak mentén haladnak. Rövid erdei szakasz után az egyre sűrűbb borókásban vezető útról újra ösvények vezetnek a fennsík széléhez, ahonnan gyönyörű a kilátás a magunk mögött hagyott völgyre és a Tornai medencére.

A túra utolsó szakaszán meredek, kacskaringós úton érünk vissza a falu végére, kb. 300 méterre a parkolótól.
A parkolóban is találunk büfét, ahol meleg ételek közül is választhatunk. A tanösvény (jelölése:Z\) mentén elhelyezett három nyelvű (szlovák,magyar,angol) tájékoztató táblák hasznos információkat nyújtanak.
A GPS által mért távolság 11.4km, a túra teljes ideje 4ó 40 perc, amiből a menetidő 3 óra, miközben 470 méter szintkülönbséget kell megtenni. Az útvonal Google Maps-n. Hasznos link: mapy.hiking.sk.
•8/24/2012

A XIII. századi román kori templom történetének részletes ismertetője megtalálható a község honlapján.
A templomban van kiállítva az 1590-ben itt, Vizsolyban nyomtatott első magyar nyelvű teljes Biblia egyik eredeti példánya. A 6 kg súlyú kötetet mintegy 800 példányban nyomtatták, s ebből 52 példány maradt meg máig, közülük 24 országhatárainkon kívül van. A fordítást Károli Gáspár gönci prédikátor készítette, munkatársaival, a lengyel származású Manskovits Bálint nyomtatta ki.Bővebben...
•8/21/2012

Kamasz koromban ha várról volt szó, én mindig erre a várra gondoltam. A mai napig is ha a Zemplén kerül szóba nekem az elsők között eszembe jutó látnivaló a 'boldogkőváraljai vár'.
A falu mellett elhaladó országútról távolról elénk táruló vár panorámája mindenkit arra csábít, hogy közelebbről is megtekintse. A vár története meglehetősen bonyolult, akit érdekel, olvassa el a község honlapján található ismertetőt. Az őrtorony és a hozzá vezető keskeny kijáró sajnos le van zárva. A vár alatt középkori hangulatot idéző étterem található. Az egyik toronyban ólomkatona kiállítás került berendezésre, ahol több nevezetes csata életképe elevenedik meg.
•8/18/2012

A Zempléni-hegység északi részén, egy vulkáni sziklaszirten helyezkedik el Füzér vára. A szirt mintegy 170 méterre magasodik a falu fölé, és már egészen távolról is több irányból látható. A község házai mellett található parkolóig eljuthatunk autóval, majd innen tovább kb. 1 km-es sétaút vezet fel a várhoz. Az út utolsó szakasza meglehetősen meredek, de a korláttal kiegészített lépcsősor könnyít a feljutásban. A parkolóból a kék turistajelzésen haladva a Nagy-Milicre juthatunk.
Története: Valószínűsíthető, hogy az Aba nemzetség egyik tagja építtette a várat, első okleveles említése 1264-ből való. Többször királyi birtok volt, majd a Perényi család tulajdonába került. 1526-ban Perényi Péter koronaőr - Szapolyai János koronázása után - a koronát egy évig Füzéren rejtegette. A XVI. században földesurai a harcászati elveknek megfelelően megerődíttették, olasz bástyával övezték a várkaput. Utolsó zálogbirtokosa Bónis Ferenc volt. Füzér várát a kassai generális gyújtatta fel, hogy ne szolgálhasson a felkelők menedékhelyéül. A Károlyi földesurak később megbízták Lux Kálmán építészt, hogy a legsürgősebb állagmegóvási munkálatokat végezze el az egyre rosszabb állapotban lévő váron.
Az 1970-es évektől Feld István és Juan Cabello régészek vizsgálták a maradványokat. 1992-től Simon Zoltán vezetésével folyik a feltárás és helyreállítás. Közben megalakult a helyi lakosság tagjaiból a Füzéri Várvédő Egyesület, és nyaranként várjátékokkal idézik fel a vár históriáját.
Forrás: a község web oldala.


A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az egyszerű épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített - 1832-ben készült - festett fa mennyezet jelenti.
•8/17/2012

A sátoraljaújhelyi Szent Miklós Püspök görög katolikus templom hazánk egyik legrégebbi katolikus temploma. Az eredetileg 1738-ban emelt barokk épületet 1868-ban átépítették, de 1777-ben épült tornya a rajta olvasható szláv kronosztikonnal még a XVIII. századot idézi. Szintén korabeli az 1759-ben készült ikonosztáza, ami ritka művészeti értéket képvisel, ez a művészettörténészek szerint egy galíciai műhelyben készülhetett. Szószéke az 1700-as évek végéről származik, így azon már inkább a copf hatások érvényesülnek. 1994-ben feltártak egy korábban elfalazott falképet, mely Szent Miklós püspököt ábrázolja főpapi ornátusban, mellette Mária és Krisztus láthatók. A templom műemléki védelem alatt áll. (Forrás: varosom.hu)

•8/15/2012

1792-ben felszentelt, kőből és téglából épült, műemlékileg védett, barokk stílusú épület. A környék egyik legszínvonalasabb és legigényesebben elkészített görög katolikus temploma. Ezt elsősorban páratlan ikonosztázának köszönheti, melyet a kor legmagasabb színvonalú templomberendező műhelyének mesterei készítettek, a Mohácsi püspökség és a Majloth család megbízásából. A 8 méter magas és 9 méter széles ikonosztázt Padits Péter készítette 1818-ban. A templom festését 1834-ben fejezte be Miklósi József festő.
Az egyházközség web oldala:
www.szantigorogok.hu